A bőr fototípusai
A melanin nevű fehérje a bőr színét meghatározó festékanyag, mely egyben természetes fényvédelmet is biztosít. A melanin a hámréteg legalsó alrétegében, a bazális rétegben (stratum basale) keletkezik fehérjeszintézis során a hengerhámsejtek között található hatszög alakú festékképző sejtekben, a melanocitákban. Belső elválasztású mirigyeink közül a hipofízis, a mellékvesék valamint a nemi mirigyek játszanak szabályozó szerepet a pigment szintézisében. Bőrünk által termelt melanin, - a barna pigmentációt adó eumelanin fotoprotektív – véd a napsugárzás ellen, jótékony számunkra, és az UVB sugárzás serkenti a termelődését.
Ha a bőr egyensúlya eltolódik, akkor a melanoszintézist is zavarttá válik. Ilyenkor sárga és vörös pigmenteket adó pheomelanin is termel, mely viszont "fotoagresszív", vagyis a napfény hatására rákkeltővé válhat.
Az egészséges bőrszínek az emberi fajon belül sem egyformák, vagyis nem egyenlő mértékű a bőr eumelanin termelődése.
A fototípusokba történő besorolás egy szempont, hogy genetikailag mennyi védő barna melanint termel a bőrünk. Ettől függően is érdemes egyénileg kezeljük a fényvédelem kérdését.
A albinizmuson kívül - amely a 0. fototípus, és a melaninszintézis örökletes, veleszületett képtelenségét jelenti - hat bőrtípust, úgynevezett fototípust különböztetünk meg a bőrszín, hajszín, szeplők jelenléte, leégésre illetve barnulásra való hajlam alapján.
Közép-Európára az I-IV bőr fototípusok előfordulása a jellemző.
Érdemes a saját bőrünket osztályozni, mert ha nincs elég védő melaninunk, sokkal óvatosabban induljunk neki a napozásnak és sokkal inkább védjük a bőrünket a káros UVA sugárzástól.