Bőrünk védelme a fény öregítő hatásaitól

Arcfiatalító fényvédelem
A tudomány mai állása szerint a napsugárzás a legjelentősebb környezeti tényező a bőr öregedésében, ezért ajánlatos megfelelő fényvédőt használni, mely legalább SPF15 és PPD10. Ez mit jelent?
A fény, illetve a nap nem az ellenségünk, mint ahogyan azt sokan állítják. Rajtunk múlik, hogy a jótékony hatásait élvezzük, vagy életünk veszélyforrásává  tesszük.

 

A Nap jótékony hatásai:

  • az UV-sugárzás fokozza a D-vitamin képződését és segít kivonni a táplálékból a kalciumot
  • segít elpusztítani a bőr felszínén lévő baktériumokat, vagyis segítségével rendkívül jól orvosolhatóak a kisebb bőrproblémák
  • az UVB sugarak csökkentik a magas vérnyomást, és mivel az erek jobban kitágulnak, a sejtek tápanyagellátása és a salaktalanítás is javul
  • a Nap szerelmesei szinte alig ismerik a depressziót, szemben azokkal az emberekkel, akik idejük nagy részét a négy fal között töltik
  • éltető fényével szinte teljes energiaháztartásunkat feltölti, emellett tisztítja a csakráinkat
  • szellemi információkat fogadhatunk be általa

Egy kis odafigyeléssel, nagyon szép napbarnított bőrre tehetünk szert, nem kell elkerülni a napot, csak figyeljünk oda, mikor, mennyit és hogyan napozunk.

Amit a fényről és a fényvédelemről tudunk

Az UV sugarakat három fő részre osztjuk: UV-C 100–280 nm, UV-B 280–320 nm, és az UV-A 320–400 nm, utóbbit további két alrészre bontva is szokták tárgyalni UV-A1 a 340–400, míg az UV-A2 rész a 320–340 nm közötti tartomány. Az UV-C tartomány a Föld körüli ózonrétegben elnyelődik, olyan módon, hogy az UV-C foton energiája hatására a háromatomos oxigénmolekula, az ózon (O3) visszaalakul a szokásos kétatomos oxigén (O2)molekulává.

Az UV-A sugarak nagyobb hullámhosszúak (320- 400 nm), mélyebben bejutnak a bőrbe (az irha papillaris rétegéig jut le) és roncsolhatják az irha elasztikus rostjait, öregedést, napallergiát, rendellenes pigmentációt, de akár rákot is okozhatnak. A rövidebb hullámhosszú UV-B sugarak (280- 320 nm) inkább a barnulásért és a leégésért felelősek (csak a hámba jut el). Ezért az a fényvédő a megfelelő, ami az UVA és UVB sugarak ellen is véd.

Az SPF az UV-B tartományban ad megfelelő tájékoztatást a készítmény hatékonyságáról.   Mérési módszerének alapja, a napozást követő bőrpír megjelenésének az ideje. Nemzetközileg egységesen nincsen ugyan standardizálva a fényvédőkön feltüntethető SPF-érték maximuma, az egyes államok egyedi szabályozásokat alkotnak. Az Európai Unióban ma érvényes szabályozás, amely 2006 szeptembere óta hatályos, 50-es faktorban határozza meg a maximális faktorszámot, mivel ezt lehet megbízhatóan mérni.

Mérés: A minimális erythema dózis (MED) meghatározásának alapja az ultraibolya fény erythematogen hatása, azaz a napozást követő bőrpír megjelenése. Ezért a hatásért csaknem teljesen az UV-B tartomány a felelős, a bőrpír a napozás megkezdése után már néhány órával megjelenik, és dózisfüggő módon eredményez enyhébb vagy kiterjedtebb solaris dermatosist, azaz napégést. A standard mérési módszer szerint a hát alsó részén kiválasztott bőrfelületen 1x1 cm-es területeket egyre növekvő ideig világítunk meg egy ismert dózisteljesítményt nyújtó fényforrással, úgy, hogy végig egyenletes fókusz-bőr távolságot biztosítunk.

Az UV-A tartományban nyújtott védőhatás mérésére nemcsak a címkén feltüntethető maximális értékben nem létezik egységes rendszer, de világszerte elfogadott egységes mérési módszer sem áll rendelkezésre. Ez elsődlegesen amiatt van, hogy az UV-A által indukált változások kevésbé egyértelműen objektivizálhatóak, mint az UV-B által eredményezett bőrpír. Egy készítmény UV-A sugárzás elleni védőképességének mérésére elterjedt mérési eljárás az IPD (Immediate Pigment Darkening), az azonnali pigmentációfokozódás és a PPD (Persistent Pigment Darkening) a tartós pigmentfokozódás mérése.

A faktorszámok pontos ismerete az UV-B és UV-A tartományban ugyan jól jellemzi az adott naptej hatékonyságát, azonban nagyon fontos szempont az egy alkalommal a bőrre felvitt mennyiség és az újrakenések gyakorisága.

Az UV sugárzás mértékét számos tényező befolyásolja:

  • csillagászati tényező - azaz a Nap és a Föld geometriai helyzete, amit a mindennapjainkban évszakokként, ill. napszakonként élünk meg. Magyarországi viszonyok között az UV sugárzás legintenzívebb a nyári hónapokban, július–augusztus között, a nyári időszámítás miatt déli 12 óra helyett 13 órakor. A nap folyamán elszenvedett UV expozíció 50 %-a 12-14 óra közötti időszakra esik.
  • egyenlítőtől való távolság - azaz az adott terület földrajzi elhelyezkedése determinálja. - a légkör állapota, a meteorológiai viszonyok, a felhők jelenléte. A felhők mindössze 10–15%-át szűrik ki az ultraibolya sugárzásnak.
  • a környezet is jelentősen módosítja az UV expozicíó mértékét. A tengerszint feletti magasság 1000 méterenként 15%-kal fokozza az UV terhelést, a homok, a víz felszíne 30–50 %-ban reflektálja a fényt, utóbbi 1 méter mélységig 50–70%-át át is engedi az UV-B, ill. UV-A fénynek. A reflexió miatt nyári időszakban még az árnyékban is akár 40–50% UV terhelés éri a szervezetet.A hó ilyen szempontból még hatékonyabb, 80–90%-ban visszatükrözi a rá eső fényt. 

A fényvédelmet több megközelítéssel lehet elérni: 1. sejtszintű védelem-, 2. fizikai fényvédelem-, 3. kémiai fényvédelemmel.

sejtszintű védelem megóvja a sejt DNS-t és a létfontosságú sejtalkotókat, emellett serkenti a sejtek természetes védekező reakcióit. A fényvédelem fizikai módja az UV sugarak bőrbe jutását akadályozza meg, míg a kémiai fényvédelem a bőrbe jutott fény káros hatásait igyekszik kivédeni.

Általánosságban elmondható, hogy a fényvédelem fizikai módja az UV bőrbe jutását akadályozza meg, míg a kémiai fényvédelem a bőrbe jutott fény káros hatásait védené ki.

A fizikai fényvédelemnél a legegyszerűbb, egyben a legajánlottabb védekezési eljárás az árnyékba vonulás, ill. a napnak kitett bőrfelület ruházattal, fejfedővel való eltakarása, elfedése. Az öltözék kiválasztásában fontos, hogy a viselt ruházat anyaga sűrű szövésű és sötét színű legyen. A nap folyamán elszenvedett UV expozíció fele a Nap zeniten állása (Európában a nyári időszámítás miatt 13 h) előtti és utáni egy órán belüli időszakra esik. Ennek megfelelõen Ausztráliában kezdtek kampányt iskolás gyermekek között, hogy azon időszakban, amikor az ember árnyéka rövidebb saját testmagasságánál, árnyékba húzódás javasolt.

A modern fényvédő készítmények egy alapkészítményből és a hozzáadott specifikus fényvédő komponensből épülnek fel.

Kémiai fényvédők

A kémiai fényvédők elnyelik az UV sugarakat.  A kémiai fényvédők általában beszívódnak a bőrbe, esetleg a véráramba is. A képességük, hogy elnyelik az UV sugarakat egyúttal káros is lehet. Az elnyelt energiát a molekula alacsonyabb energiájú fotonok formában kibocsájtja, és/vagy reakcióba lép környező más molekulákkal. Ez káros melléktermékek, pl. szabadgyökök keletkezéséhez vezet. Ez a bőr belsejében történik, a keletkező melléktermékek károsíthatják a bőrt, irritációt, foto-szenzitizációt okozhatnak, és növelhetik a bőrrák kockázatát. Egyes kísérletek szerint a májat is károsíthatja, sőt állatkísérleteknél hormonszerű mellékhatást is megfigyeltek. Egyik leggyakoribb fajtáját (OMC) a mellrákos sejtekben is kimutatták, ugyanabban a formában, mint ahogy gyakori napozószerekben előfordul: Octyl Methoxycinnamate (OMC), Ethylhexyl Methoxycinnamate, Benzophenone, Oxybenzone.
Ezért a kémiai fényvédők használatát érdemes mellőzni.

Fizikai fényvédők

fizikai napvédők természetes és biztonságos alternatívát kínálnak. Hatóanyagaik rendkívül finomra porított ásványok (cink-oxid és/vagy titán-dioxid), amelyek a bőr felszínén védőréteget alkotnak és az UV sugarakat visszaverik, illetve szétszórják. Oldhatatlanok, így nem szívódnak fel.
A titán-dioxid és cink-oxid régóta használatosak a kozmetikai iparban. Biztonságosak és nem irritálják még az érzékeny bőrt sem. A cink-oxid kifejezetten bőrvédő. A titán-dioxid az UVB sugarakat és az UVA rövid hullámhosszú tartományát (UVA-2) blokkolja. A cink-oxid igen széles spektrumban véd, mind az UVB, mind az UVA sugarakat visszaveri/szétszórja. Ezek a szilárd anyagok viszont a bőrön fehér bevonatot képeznek, ezért gyakran mikronizált partikulumok formájában viszik fel a bőrre (titán-dioxid, illetve cink-oxid nanopartikulumok). Ebben a formában alig/vagy nem alkotnak fehéres réteget, azonban így már felszívódnak a bőrön keresztül és komoly egészségügyi kockázatot jelentenek.

A legmodernebb biotechnológiai fejlesztéseknek köszönhetően létrehoztak olyan fizikai napvédő komplexet, melyben a titán-dioxid és cink-oxid mikrorészecskéken egy speciális diszpergációs technikával bevonatot  képeznek. Így létrejött egy olyan fizikai napvédő hatóanyag, mely nem hagy fehér bevonatot a bőrön és az emberi szervezetre teljesen biztonságos, mert nem szívódik fel a bőrön kersztül és az UVA és az UVB sugarak károsító hatását is kivédi. Az Ecocert Bio által is elfogadott.

Sejtszintű védelem

A trópusi és sivatagi területeken élő népek különböző esszenciális olajokat alkalmaznak a káros sugárzás ellen. Segítségükkel természetes úton fokozható a fényvédő aktivitás azáltal, hogy az UV sugarak DNS-károsító hatását kivédik. Ilyen a makadámdió olaj SPF6, jojoba olaj SPF4, kendermagolaj SPF6, sheavaj SPF6, homoktövismag olaj SPF10 stb. Ezekkel az olajokkal lészült termékek megnövelt napvédő hatását a faktorszám utáni „+” jelzi.  Az olajokon kívül az antioxidáns növényi hatóanyagok is segítik a sejtek védelmét, az UV sugarak hatására bőrünkben keletkező szabadgyökök semlegesítésével. Ilyen az E-vitamin, a Totarol, a C-vitamin, a Ferulasav és a fehér tea kivonata.

 A hatékony fényvédő kozmetikum kritériumai

  • növelni a bőr UV sugárzással szembeni védelmi képességeit (sejtszintű védelem)
  • megfelelő fényvédelem (fizikai védelem)
  • a bőr öregedésének visszaszorítása
  • a bőr megfelelő hidratálása és táplálása
  • biztonságosan alkalmazható (nem tartalmaz szintetikusan előállított kémiai anyagokat, tartósítószereket és illatanyagokat, illetve bőrkárosító anyagokat, mint az ásványi olajok)

A DRHAZI fényvédők úgy lettek felépítve, hogy az alapkészítmény hightech hatóanyagai sejtszintű, a természetes növényi olajak és kivonatok természetes, a speciális biotechnológiai fényvédő komplex pedig fizikai védelmet nyújt a bőrnek. Emellett készítmények minden összetevője támogatja a bőrfunkciókat, így segítve a bőrt saját védelmi képességét helyreállítani és fiatalságát megtartani.

 

Kiegészítő tanácsok a fényvédelemben

1. A mesterséges fényforrások használatának mellőzése, ill. a nyári időszakban a kritikus 11–15 h közötti idõszakban a tartós napfényen tartózkodás kerülése. Az ember a saját bőrtípusának megismerésével információval kell arról rendelkezzen, hogy az adott időszakban milyen UV intenzitás észlelhető, és az ő bőrtípusánál ez hány percet jelent a minimális erythematogen dózishoz képest.


2. A napon sűrűbb szövésű textíliából készült ruházat viselése javasolt, fejfedőként széles karimával bíró kalap, sapka használata javasolt, és UV fényszűrő hatással bíró napszemüveg viselése is kívánatos.


3. A ruházattal nem fedett bőrfelületekre a nyári időszakban minimum 15-ös SPF-fel bíró fényvédő használata javasolt a szórt fény ellen is. Emellett fokozott expozícióval járó helyzetekben ennél jóval magasabb fényvédő használata javasolt olyan testtájakra, amelyeket megfelelõ ruházattal nem lehet védeni.


4. Fürdéshez vízálló készítményt javasolt használni, illetve a vízálló fényvédőket is érdemes újra felkenni a fürdést követően.

Válassz egészséges, hatékony kozmetikumokat a ragyogó szépségért!

Írója: Edina
Szeretném elsőként elolvasni a legújabb cikkeket.