Stressz levezetése a hétköznapokban

Stressz levezetése a hétköznapokban
A stresszhelyzetre adott testi válaszreakcióink "küzdelmi vagy menekülési" ösztön.   

Környezetemben ez nagyon gyakori, mert szinte bárkivel beszélgetek, mindenki stresszes. Legyen akár gyerek, felnőtt vagy nagymama. Nagy rajtunk a nyomás, aggódunk az életünk, a szeretteink, a munkánk, az egészségünk miatt. Valami megoldandó problémája mindenkinek van. Felgyorsult világunkban pedig még meg sem oldottunk az egyik feladatot, de több tornyosul az életünkben, sőt a szeretteink is gyakran elvárják, szeretnék ha segítenénk az ő feladatai megoldásában. Így lesz túl sok....

 

Mit jelent a stressz a testünkben? Egy idegen kutya közeledtére a macska felugrik, hátát felgörbíti, izmai megfeszülnek, pupillái kitágulnak, dühösen fúj. Veszélyt érezve védekező-támadó helyzetet vesz fel. Ez a stressz. Ezek a stressz jelei. Cannon, bostoni fiziológus kutatásai bizonyították, hogy ilyenkor a látható elváltozásokat a szervezetben bekövetkező biológiai változások egész sora kíséri és az emberi szervezet is hasonlóképp reagál a nyugtalanító külső hatásokra.

Melyek a leggyakoribb stresszfaktorok modern korunkban?

1. Környezeti stressz - előidézheti a közlekedési eszközök zsúfoltsága, a forgalom lármája, a szomszédból áradó hangos zene, a folyton zajos családi környezet, az állandó munkahelyi zúgás, hangzavar, stb. Az ilyen zavaró körülmények túlterhelik az idegrendszert. 

2. Lelki stressz - egy-egy élethelyzet, például családi gondok, válás, gyerekekkel való problémák vagy éppen a munkahelyi gondok, munkahely-változtatás nagy feszültséget idézhetnek elő. 

3. Akarati stressz - főképp önértékelési probléma miatt alakul ki bennünk egy erős megfelelési kényszerként. Az elfoglalt - menedzsertípusú - férfiak és nők körében a leggyakoribb, de egy átlagos gyermekeket nevelő, dolgozó nő is könnyen belekerülhet. A szenvedő alany úgy érzi, állandó nyomás alatt van, nem tud megfelelni a vele szemben támasztott követelményeknek, vagy ehhez teljes eszköztárát, energiáját, koncentrálóképességét mozgósítania kell.

Hatékony stresszlevezetési technikák

1. Testmozgás - Napi 10 - 15 perc tudatos mozgásgyakorlat is sokat segíthet, mert a combot, a karizmokat dolgoztató tornagyakorlatok serkentik az "örömhormon-termelést", ezért javulhat a hangulatunk.

2. Tudatos légzésA tudatos légzés is gyógyít. Egy ősi reflex ugyanis, hogy vészhelyzetben a szervezetünk átáll a felszínes légzésre. A tudatos légzés könnyen megtanulható és az egyenletes légzés automatikusan csökkenti a stresszhormonok szintjét a szervezetünkben, mérsékli a szívverések gyakoriságát és csökkenti a vérnyomást.

3. Relaxációs technikák - A testi-lelki-szellemi egyensúly kialakítását segítik elő, és az izomtónus szabályozásában, áthangolásában játszanak szerepet, ami oldja a feszültséget és nyugalmat teremt.

Bevált relaxációs hanganyagok:

4. Jógagyakorlatok - Jógázás közben átmozgatjuk az összes izomcsoportot, kimozgatjuk a bemerevedett részeket, megnyugtatjuk az idegrendszert, ezzel kieresztjük a gőzt is. A gyakorlás során légzésünk mélyebb és kontrolláltabb, az oxigéndús levegő segít felfrissülni. Elménket koncentráljuk, figyelmünket a gyakorlásra és a légzésre irányítjuk, gondolataink megnyugszanak.

A sarkunkon ülve helyezzük a homlokunkat a földre, a kezeinket pedig ellazítva helyezzük a testünk mellé. A kinyújtott hát az idegrendszernek és a nyirokrendszernek is jót tesz. A test kényelmesen ellazul. Persze ilyenkor is koncentráljunk a légzésünkre.

5. Arcmasszázs - Az arcunk hasonlóan a talpunkhoz egész testünk energetikai rendszerét hordozza. Ezért az arcmasszázs  szépítő hatása mellett a testi egészségünkre is pozitív hatással van.

A nyak masszírozásával utat engedünk a vérnek, hogy föláramolhasson az arcba, és oxigént vigyen, táplálja az arcbőrt. Az arc masszázsával, az izmok masszázsával pedig tonizálni tudjuk az arcizmainkat és végül a nyirok drenázzsal pedig a toxinokat el tudja szállítani a test.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Középerős simítással dörzsöljük át az arcunkat, úgy, mintha arcot mosnánk. Masszírozzuk át az orrtól kifelé haladva a halánték, illetve a fül előtti területet is. Homlokunk közepétől ujjbegyeinkkel csináljunk szétválasztó masszázst, majd függőleges irányba is haladjunk, a szemöldöktől a hajszélig, felfelé.  A fülünket is alaposan gyúrjuk át.

6.Testmasszázs

Enyhülést keresve olykor ösztönösen is nyomogatjuk, dörzsölgetjük sajgó testrészeinket. Egy tudatos önmasszázs is sokat segít, ha nincs lehetőségünk profi masszőrt igénybe venni.

A masszírozás az érintés különleges formája, testnek és léleknek egyaránt gyógyír. Segítségével kiegyensúlyozottabbak, egészségesebbek lehetünk. Nem szükséges hozzá drága felszerelés, elég a kezünk, amelyről Arisztotelész görög filozófus azt mondta, hogy az a “szerszámok legjobbika”.

Tippek:

  • A szobát szellőztessük ki, az ellazulásban segíthet a gyertyafény, a kellemes illat és a halk zene is.
  • Előtte és utána bőségesen fogyasszunk folyadékot.
  • Fontos a tisztaság és az ápolt kéz, hegyes körmökkel nem lehet masszírozni.
  • Az ékszereket is vegyük le magunkról, viseljünk kényelmes, laza ruházatot.
  • A különféle technikák közül – simogatás, gyúrás, dörzsölés, rezegtetés, szorítás, nyomás, ütögetés – mindig az éppen megfelelőt alkalmazzuk. A masszázst lassú, széles mozdulatokkal kezdjük, a gyorsabb mozdulatok élénkítésre, felpezsdítésre szolgálnak, végül lazításként ismét jöhet a simogatás. Idegességre nyugtató, kimerültségre frissítő masszázst csináljunk.
  • Mindig a szív irányába masszírozzunk!

Lépései: 

  1. Az önmasszázst mindig a váll kilazításával kezdjük. Ellentétes kezünk fogó, markoló mozdulataival gyúrjuk át majd simítsuk végig vállainkat.
  2. Ezt kövesse a nyak masszázsa: két kézzel, ujjbeggyel körkörösen nyomjuk a nyakcsigolya mentén a nyakszirtig. 
  3. Kezünk masszírozásával csodát tehetünk. Tenyerünk és kézfejünk – csakúgy mint talpunk és lábfejünk – kicsinyítve letérképezi a testünket. Ujjainkat minden oldalról alaposan sodorgassuk meg, lazítsuk ki. Határozott mozdulatokkal dörzsöljük át tenyerünket is. Különösen figyeljünk a mutatóujjunk és a hüvelykujjunk közötti területre, ugyanis ott van az S.O.S pont. Ez jelzi, ha bárhol baj van a szervezetünkben, akkor a nyomásra érzékeny, esetleg fáj. Masszírozásával csökkenthetjük a fájdalmat, megindíthatjuk szervezetünk öngyógyító mechanizmusait. Majd csúsztassuk egybe ujjainkat – mintha imára kulcsolnánk a kezünket – és óvatosan feszítsük meg.
  4. Karunkat csuklótól felfelé mindkét oldalon csipkedjük meg.
  5. Mellünket középről indulva, körkörösen masszírozzuk körbe. Csak finoman tegyük, ne nyomjuk erősen! Bordáinkat fentről lefelé haladva – kis, körkörös mozdulatokkal – nyomkodjuk meg elöl és hátul is, ameddig elérjük.
  6. Tenyerünket egymásra téve, az óramutató járásával megegyezően, körkörösen masszírozzuk a hasunkat.
  7. Csípőnket teljes tenyérrel lazíthatjuk ki, ha fentről lefelé, illetve a farkcsigolyától oldalra haladunk.

  8. Lábunkat a bokától fölfelé masszírozzuk, a vádlinkat alaposan nyomogassuk meg.

  9. A talpmasszázs gyakran önmagában is elegendő a feszültség oldására. Szakemberek a talp reflexzónáit masszírozzák, azonban a zónák ismerete nélkül is felfrissíthetjük lábfejünket. Először a jobb lábunkkal kezdjük, a lábujjaktól a bokáig haladjunk. A lábfejünk után a talpunkat is nyomogassuk fentről lefelé. 

Iratkozz fel hírlevelünkre, ha érdekelnek legújabb megosztásaink!

FELIRATKOZOM

Szeretném elsőként elolvasni a legújabb cikkeket.